Ingyen Letölthető eBook, PDF

Kárpáthy Zoltán

A regény a magyar reformkor atmoszféráját kívánja érzékeltetni, szereplőinek sorsa azonban nem fűződik szorosan a társadalmi törekvéshez. A könyv megírásának célja a szerző utószava szerint: Kárpáthy Zoltán növekedése, magára találása közben végigkövetni a gyermekkori nevelés eredményeit -, tehát fejlődéslélektani rajzot ad. A főhős azonban már szinte az első oldalakon teljes a tökéletességben, mintahogy ő sem kételkedik sohasem önmagában. Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyarázhatatlannak tűnő lépésre. Nem Katinkát akarja tőle elválasztani, hanem Abellinóék aljas manőverét óhajtja megelőzni. Amint ez nyilvánvalóvá válik, Zoltán lemond az örökségéről, hogy anyja nevét és Rudolf személyét megkímélje a gyanúsítgatásoktól.

Letöltés

A titokzatos idegen

Mark Twain egyik kevéssé ismert művéről van szó, mely -nem lévén ifjúsági irodalom- nem került fel a kötelező olvasmányok listájára sem az Egyesült Államokban, sem Európában. Nem mintha nem lenne lebilincselő olvasmány (nem tudja letenni, aki elkezdte olvasni), vagy ne lenne akár bizonyos értelemben kalandregény. A két hosszabb regény, azaz az Ifjú Sátán krónikája és a 44, a titokzatos idegen 1702-ben illetve 1490-ben játszódik, messze földön, az isten háta mögötti Ausztriában. E két elbeszélésben kamasz-narrátort szerepeltet Twain, s csak az Iskolahegyben halljuk a mindentudó narrátor személytelen hangját, amikor is a titokzatos idegen Tom Sawyer és Huck Finn osztálytársa és játszópajtása lesz. A fiúkat mindhárom esetben fantasztikus kalandok várják, miután felkeresi kisvárosukat egy igen rejtélyes idegen, aki velük időzik a legtöbbet. Ez a megnyerő arcú és kellemes hangú, könnyed mozgású fiatalember most természetfeletti képességekkel rendelkezik: agyagfigurákat gyúr és kelt életre, emberi sorsokon fordít, szerencséssé vagy végzetesen szerencsétlenné téve kiválasztottjait, vagy kiszemelt áldozatait. Számára ugyanis nincs különbség jó és rossz között, hiszen ő nem is ember, hanem angyal: valódi neve Sátán, illetve Negyvennégy, a bukott angyal unokaöccse, de amúgy jó családból való.

Letöltés

Névtelen vár

A francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mű: a Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, ősi nemesi, megyei világ nagyszerű felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

Letöltés

A kétszarvú ember

Magyar ének csendül fel a török főtiszt kertje közelében… Egy elárvult testvérpár keresi messze, ismeretlen földön pogány rabságba hurcolt édesapját, s hangszerét pengetve, szomorú dalt énekelve gyűjti a váltságdíjat. Félelmetes az idegenség, a magány, de még félelmetesebb a mendemonda a sziklák titokzatos lakójáról, a kecskeszőrű, homlokán szarvakat viselő, patás lényről. Élő vagy kísértet? Ember vagy ördög? És segít-e a török basa magyar felesége? Megtalálják-e elveszett apjukat? Létezik-e a kétszarvú ember, s ha igen, ki az? A török árnyékában élő Erdélyi Fejedelmség határvidékére kalauzol ez a mostani, kitalált horrortörténeteknél is izgalmasabb kisregény

Letöltés

A huszti beteglátogatók

A huszti beteglátogatók című történetben az eszén túljárt szereplő Tallóssy labanc vezér, Huszt várának kapitánya, akinek betegségét kihasználva Rhédey Ferenc, kuruc vezér, elfoglalja az annyira áhított várat. Mivel pénzzel „nem remélhetné megvesztegetni” és „ostromágyúi sem igen valának”, eszével kell megkaparintania a várat. Tallósy megbetegedvén Rhédey uram elmegy látogatóba. A látszat mögött azonban ott van az érdek, amit nem is sejt a labanc vezér. Rhédey orvost hozat fiával, majd orvosságot egy másik küldöttel Debrecenből. Addig küldözgetik a labanc várlakókat orvosságért, doktorért, amíg csak a vezérük marad a várban, s a kurucok. Mikor látta Tallósy uram, hogy körülöttem már csak magyarok vannak, kezdte „magában számolgatni” az ottlevőket. Hirtelen fordulattal kiderül az igazi cél, amiért Rhédey beteglátogatóba jött. Gúnyos ironával jegyzi meg Jókai, hogy négylovas hintón menekült a labanc vezér Huszt várából.

Letöltés

A beszélő köntös

A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól... a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.

Letöltés

A lőcsei fehér asszony

„Azt beszélik – közelít Jókai regényének hősnőjéhez – hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag… Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?… A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra.”
Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Letöltés

Egy magyar nábob

„Ne vegye tőlem rossznéven, hogy oly ritkán és oly sokára írok. Kétannyi a dolgom, mint amennyi az időm: a lappal való foglalatosságok elveszik annyira egész nap az időmet, hogy csak estefelé pihenhetek meg – pihenésnek nevezem pedig azt, amikor leülök írni.” 1853-ból datálódik e levélrészlet, melyet Jókai Mór írt édesanyjához. A pihenésképpen írott regény pedig az Egy magyar nábob volt. És valóban: olyan belefeledkező kedvvel, édes színeket szőve meséjének szövetébe, annyi természetes, üde bájjal, humorral adja azt elő, mint talán egyetlen regényét sem. A regény keletkezéséről több változatot ismer az irodalomtörténet; a szerző maga kétízben is megemlítette, hogy az alapötletet, „az első akkordokat” feleségétől kapta. Hogy így volt-e valóban, nem tudjuk, aminthogy az sem eldöntött, ki szolgált a regény főhősének, a nábobnak modelljéül. Talán – legalábbis így mondotta később Jókai – Józsa Gyuri, a hirhedt alispán, akiről adomák sora keringett akkor a két hazában. Mikszáth Kálmán szerint a regény valóságos történelmi alapja Kékkő várurának, báró Balassának története, aki hetvenéves korában egy fiatal, szegénysorsú lányt vett feleségül.

Letöltés

Egy szélhámos vallomásai

Félix Krull kellemes megjelenésű, megnyerő modorú ifjú; álmodozó, fantaszta, mihaszna. Korán megszokja, hogy mindig egyedül van, és csak magára számíthat. Már iskolás korában kitűnően hamisít aláírásokat, szimulál különböző betegségeket. Első nagy sikere a sorozóbizottság becsapása. Párizsba kerül egy előkelő hotelbe liftesboynak majd pincérnek; innen ível felfelé szélhámoskarierrje. Behízelgő modora, szellemi rugalmassága, s nem utolsósorban jártassága a szerelem művészetében, valamint precíz, szinte tudományos felkészülése egyes újabb vállalkozásaira képessé teszik őt arra, hogy egyaránt megállja a helyét akár álmárkiként a portugál királynál, akár tolvaj liftesboyként a vécécsészegyáros széplelkű nejével az ágyban.
Szélhámosságának célja voltaképpen nem is a pénz, hanem maga a kaland, az ábrándjaihoz, képzeletéhez gátlástalanul alkalmazkodó életvitel. Erkölcsi meggondolásai nincsenek, csalásaival, lopásaival csak kiigazítja azt a véletlent, hogy nem született arisztokratának vagy milliomosnak.

Letöltés

Démonok és varázslók Tibetben

Tibet a kolostorok, a dalai lámák, az égig erő, istenként tisztelt hegyóriások földje. Évszázadok óta legendák övezik: az európai ember szemében Tibet a megtestesült csoda, ahol a lámakolostorokban titokzatos szertartások folynak, s a szerzetesek olyan fizikai és lelki tulajdonságokkal rendelkeznek, mint sehol másutt a világon. Halottak kelnek életre és lejtenek furcsa táncot a halottélesztő varázsló ténykedése nyomán; szerzetesek emelkednek a levegőbe, legyőzve a nehézségi erőt; a havas fennsíkokon feltűnnek a transzban futók, akik napokon át élelem és pihenés nélkül futnak a jeges pusztaságokon, hogy üzeneteket közvetítsenek egyik kolostorból a másikba. Titokzatos szertartások folynak a temetőkben is, s a félmeztelen szerzetesek a tél jeges hidegében sem fagynak meg attól a lelki eredetű hőtől, amely átjárja őket. Feketemágiát uraló varázslók bocsátanak jégesőt a vetésre; démonok ragadják el a védtelen pásztorokat, hacsak a démoncsapdák meg nem állítják őket.

Igaz-e mindaz, amit Tibetről évszázadok óta terjesztenek utazók, jósok, mágusok, kalandorok és gyanús könyvek írói?

Letöltés