Fráter György
Fráter György (1482-1551) horvát származású erdélyi államférfi, bíboros. Szapolyai János katonája volt, majd pálos szerzetes lett; 1527-től a királlyá választott Szapolyai legbizalmasabb tanácsadója. A mohácsi vész utáni zűrzavaros időszakban Fráter György a szétszakadt ország egyesítésére törekedett. A magyar nemzeti királyság megteremtéséért kénytelen volt hitegető, kétszínű politikát folytatni, fondorkodni, hol a törökkel, hol a némettel szemben. Ebben a minden politikai és vallásos izgalmak általános káoszában kellett Fráter Györgynek keresni az utat a maga nemzete számára. Az igazságosan ítélő történetbúvár előtt Fráter György nemcsak korának, de nemzete történetének legnagyobb diplomatájaként fejlődik elő, írja róla Jókai. Az erdélyi fejedelmek nemhiába tekintették politikai mesterüknek Frátert, a török és német között ők is csak diplomáciai fogásokkal és ügyességgel tudták fenntartani Erdélyt további másfél századon át.